Kiállítások
A Heves története és néprajza című állandó kiállítás legkiemelkedőbb darabja az 1465-ben öntött bronzharang, mely a város középkori fényét reprezentálja. A törökök elől elásott harang mintegy négyszáz évig pihent a föld alatt, mire sértetlenül előkerült.
A kiállítás többi része Heves és környéke fő jellegzetességeinek bemutatására törekszik. Megjelenik egy nemesi kúria bútorzata gyöngyház berakásos, intarziás asztallal és szekrénnyel, a hozzá tartozó nemesi életmód kellékeivel. Több mint száz kisnemes és középnemes élt a településen – a Dobóczkyak, a Radicsok, a Básthyak, a Remenyikek, stb. – akik kúriákat építettek. A megyén belül itt épült a legtöbb nemesi lakhely.
Helyi jellegzetességként jelennek meg a Hevesre és környékére jellemző, itt készült fonó és szövőeszközök, valamint a paraszti háztartás tárgy-együttesének kiemelkedő darabjai: a gazdagon faragott guzsalyok, mángorlók, a csobolyók és az itt készült cserépedények.
A tárlat másik része bemutatja a hevesi szőttes jellemző mintakincsét, valamint az országban is egyedülálló Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet létrejöttének körülményeit és mestereik munkáját.
A Puszta múltja. A táj és az ember, újabb régészeti kutatások Dél-Hevesben c. tárlat interaktív módon, a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak változatos teret adva vetíti elénk a térség természeti környezetét és régmúltját.
A tematikusan elrendezett termekben a művész mintegy 140 munkája látható, szobrok, kisplasztikák és rajzok. Itt találhatóak többek között a következő alkotásai: Ünnep, Kislány arany fülbevalóval, Édesapám, Anyám könyvei, Chagall és én, Történelemkönyv, Aba Sámuel, Sinka István pásztorbotja, Ádáméva, Szánykészítő, Dinnyeszeletek. Művei között járva a látogató érzékelheti, hogy Kő Pál művészete nem sorolható egyetlen stílusirányzathoz sem, munkáiban felismerhető a népművészet – mint számára természetes közeg – de a szürrealizmus és a pop-art stílusok is. Szobrai utánozhatatlan derűt és emberszeretetet sugároznak