IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK — Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK

  • Home
  • IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK
  • A PUSZTA MÚLTJA KIÁLLÍTÁS
  • BÜSZKESÉGPONT, 1956
A Puszta múltja. A táj és az ember, újabb régészeti kutatások a dél-hevesi térségben
(Megnyitó: 2019. március 22.)

 

 Az elmúlt években számos régészeti kutatás folyt a Dél-hevesi térségben, melyek éppen az elhelyezkedésük miatt nagyszámú érdeklődőt vonzottak. A kiállításban több egységben mutatjuk be az elmúlt időszak régészeti eredményeit, melyek részleteiben is fontos elemei a terület történeti megismerésének.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának pályázatához kapcsolódik 3, a táj mai képét formájukkal és helyzetükkel is meghatározó ember alkotta földmű: a római kori erődítésrendszer a Csörsz-árok, egy kunhalom és egy bronzkori lakóhalom területén folytatott kutatások bemutatása.

A 31-es út bővítéséhez kapcsolódóan lehetőség volt a terület átvizsgálására, az érintett lelőhelyek megszondázására. A Bükk előterét, Budapesttel összekötő, a Jászságon keresztül futó út alig 25 km-es szakasza érinti Heves megyét. Az érintett szakaszon közel 20 esetben volt mód régészeti kutatásra.

Heves főterének rekonstrukciója kapcsán a római katolikus templom körüli temető és környezetének kutatása hozott új eredményeket.

A kiállítás utolsó egységében a korábbi régészeti kutatásokról, kutatókról és a lakossági bejelentések alapján begyűjtött leletanyagokból mutatunk be egy válogatást.

A régészeti kutatások eredményeinek feldolgozásakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Az egykori környezeti viszonyokat, a megélhetési lehetőségeket a települési feltételeket, az adott időszak, nép, technikai felkészültségét. A régészeti eredményekhez szorosan kapcsolódik a Hevesi Füves Puszták tájegység természeti képének bemutatása.

A tárlat a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával a Dobó István Vármúzeum, a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság valamint az Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület összefogásával jött létre.

A tárlat a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítóterében látható.

Farkas Csilla kurátor

Büszkeségpont, 1956

 

A Helytörténeti Gyűjteményben megnyílt a „Büszkeségpont a hevesi áldozatok emlékére” c. kiállítás, mely programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatott.

A TÖRTÉNELMI NAPOK EMLÉKÉRE a hevesi forradalmárok neveit emléktáblán örökítettúk meg. Bemutatásra került életútjuk, a helyi eseményekben vállalt szerepük.

A kiállítás egy terme a budapesti utca hangulatába vezeti a látogatót. A fal nagyságú fotók egyik oldalon az öröm, a kezdet képei, a másik oldalon a remények végét jelképezi az óriás tank látványa. A képek előtt gyermekét toló fiatal nő halad együtt a tüntetőkkel, másik oldalon egy pesti srác dob Molotov-koktélt a páncélkocsira. A monitoron ’56-os híradások, filmfelvételek láthatóak.

A hevesi eseményeket bemutató terem egy hevesi irodát mutat be a forradalom napjaiban. A Rákosi-kép, a címer már a földre került. Az irodában egy nemzetőr áll szórólapot tartva, társa vállán puska. Az íróasztalon a forradalom napjainak folyóiratai hevernek.

Az események menete tablókon kísérhető nyomon,  négy szakaszban, melyek címei:  Heves a 20. század közepén, A szabadság napjai, a Megszállás és ellenállás, Megtorlás.

Vitrinben láthatóak a hevesi elítéltek börtönben készített munkái, levelei.

Hogy miért érdekesek a hevesi események? Igaz, hogy fegyverek nem dördültek. Véráldozat nélkül, viszonylag békésen zajlottak az események. Ehhez képest Heves megyében a legsúlyosabb ítéletek a hevesiek perében születtek. Ketten kaptak életfogytiglani börtönbüntetést. A Bíróság nem az elkövetetett cselekményt értékelte, hanem a vádlott előéletét, azt, ha valaki osztályidegennek számított: kulák, értelmiségi, csendőr vagy földbirtokos volt, vagy ha már volt büntetve államellenes szervezkedésért.

Forgatókönyv: Gy. Gömöri Ilona
Megjelent könyv: Gy. Gömöri Ilona: A megélt történelem. 1956, Heves. 2016.