ÚTMUTATÓ RÉGÉSZETI CÉLÚ FÉMKERESŐ MŰSZER ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ — Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény

ÚTMUTATÓ RÉGÉSZETI CÉLÚ FÉMKERESŐ MŰSZER ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

  • Home
  • ÚTMUTATÓ RÉGÉSZETI CÉLÚ FÉMKERESŐ MŰSZER ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

A fémkereső-műszer használatának engedélyezéséhez a Heves Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztályához kell fordulniuk.

A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény nem támogat egyetlen kérelmet sem, mert szakmai kifogásokat talál magánszemélyek tudományos munkába vagy törvényi keretek által szabályozott feladatellátásba való bevonásában.

A régészeti örökség védelméről szóló szabályzatot a 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet tartalmazza.

A Kormányrendelet II. fejezete:

496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
  1. FEJEZET

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
5. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények
  1. §(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.

(3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni

  1. a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,
  2. b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és
  3. c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.

(4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását.

  1. § (1) A régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra a beruházóval szerződő intézmény vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv gondoskodik
  2. a) a feltárás megkezdésének bejelentéséről
  3. aa) engedélyköteles feltárás esetén a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal,
  4. ab) bejelentésköteles feltárás esetén a 13. § (1) bekezdésében meghatározott módon,
  5. b) a régészeti feltárás jogszabálynak, valamint a miniszter által közzétett szakmai irányelveknek megfelelő elvégzéséről,
  6. c) a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről,
  7. d) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, az elsődleges leletfeldolgozásról, a leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról,
  8. e) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról,
  9. f) tervásatás és mentő feltárás esetén a feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és
  10. g) a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény vagy 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárásra jogosult intézmény) végzi.

(2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.

(3) A bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában.

(4) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek.

  1. § (1) Régészeti feltárást csak
  2. a) szakirányú mesterfokozattal,
  3. b) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű okleveles régész szakképzettséggel,
  4. c) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű, bölcsészettudomány képzési területen szerzett végzettséggel és régészeti specializációval

rendelkező, vagy

  1. d) régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett,

továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel – nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet.

(2) A régészeti feltárást vezető régésznek (a továbbiakban: feltárásvezető) – a mentő feltárás kivételével – a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.

(4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.

(5) A feltárásvezetőnek az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.

(6) A feltárásvezető köteles

  1. a) a régészeti feltárás, különösen a próba- és a teljes felületű feltárás esetén a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani,
  2. b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint
  3. c) a szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt elkészíteni.

(7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba.

  1. § A 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv előkészíti a régészeti feltárás szakmai irányelveit, amelyeket minden év február 28-ig megküld a miniszternek. Az elfogadott szakmai irányelveket a miniszter a honlapján minden év április 30-ig közzéteszi.
  2. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet

  1. a) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje,
  2. b) a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy
  3. c) a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó

megakadályozza.

  1. § (1) A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza
  2. a) a 3. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot,
  3. b) a szöveges ismertetést és
  4. c) a feltárás helyszínrajzát, mely tartalmazza a kutatott lelőhely ismert kiterjedésének körvonalát és a feltárt, kutatott terület zárt alakzatként ábrázolt határát a térképlapon olvashatóan feltüntetett koordinátákkal.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza:

  1. a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát,
  2. b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,
  3. c) a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását,
  4. d) a feltárt terület nagyságát,
  5. e) a leletek elhelyezését,
  6. f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,
  7. g) az alkalmazott módszereket, továbbá
  8. h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését.

(4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni

  1. a) papír alapon és elektronikus adathordozón
  2. aa) a hatóságnak,
  3. ab) a nyilvántartást vezető hatóságnak és
  4. ac) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,
  5. b) elektronikus adathordozón
  6. ba) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,
  7. bb) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint
  8. bc) a területi és természetvédelmi hatóságnak és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt.

(5) A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amely a feltárási engedélyt kapta.

  1. § (1) A feltárási dokumentáció tartalmazza:
  2. a) a feltárási naplót,
  3. b) régészeti bontómunka esetén a legkisebb bontási egységekre (jelenség, réteg) vonatkozó adatlapokat,
  4. c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,
  5. d) az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,
  6. e) bármilyen technikával rögzített adatot,
  7. f) a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú dokumentációját.

(2) A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, amelynek első részében a feltárás időpontját, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.

(3) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni

  1. a) papír alapon és elektronikus adathordozón
  2. aa) a nyilvántartást vezető hatóságnak,
  3. ab) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,
  4. ac) a leletanyagot véglegesen befogadó múzeumnak,
  5. b) elektronikus adathordozón
  6. ba) a hatóságnak,
  7. bb) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint
  8. bc) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte.
  9. § (1) A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

(2) A nyilvántartást vezető hatóság az Ásatási Bizottság bevonásával ellenőrzi a jelentés és a feltárási dokumentáció szakmai tartalmát.

6. Bejelentésköteles feltárási tevékenységek, valamint a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentése
  1. § (1) A Kötv. 20. § (2) bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni lelőhelyenként
  2. a) elektronikus úton a hatóságnak, valamint
  3. b) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.

(2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés.

(3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata:

  1. a) feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés,
  2. b) a hadtörténeti örökség kutatására miniszteri rendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv által fémkereső műszerrel végzett hadtörténeti örökségi helyszín felderítése,
  3. c) tervszerű lőszermentesítés,
  4. d) közmű-nyomvonal keresése,
  5. e) háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás.

(4) A Kötv. 20/A. §-át és e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell megtenni.

(6) A (3) bekezdés b)-c) pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell

  1. a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen,
  2. b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét,
  3. c) a fémkereső műszer használójának igazolását arról, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer,
  4. d) az alkalmazni tervezett fémkereső műszer típusának megnevezését és leírását.

(7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzése során az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szervnek a 41. § (3) bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a tevékenység végzője köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

A jogszabály elérhető:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600496.KOR&timeshift=20170101&txtreferer=00000003.TXT