AZ 1956-OS KIÁLLÍTÁS
AZ 1956-OS KIÁLLÍTÁS — Heves Kulturális Központ, Helytörténeti Gyűjtemény Tagintézmény

AZ 1956-OS KIÁLLÍTÁS

Írta:

ápr 8, 2021
A „Büszkeségpont” és a hozzá kapcsolódó 1956-os kiállításunk a forradalom 61. évfordulójára, 2016-ban nyílt meg az Emlékbizottság támogatásával.

Az első teremben (a folyosón) emléktáblán örökítették meg a hevesi forradalmárok neveit és a történelmi napok emlékezetét. Az emléktáblán az elítélt, börtönbüntetéssel sújtott 18 hevesi forradalmár neve van, valamint Kovács Józsefé, aki életét vesztette menekülés közben.

Az emléktáblától jobbra, a falon elhelyezett tablón bemutatjuk a 18 személy életútját. A bal oldali falra helyezett tablón azokat mutatjuk be, akik hevesiek voltak, akár itt születtek, akár valamilyen módon kapcsolódtak Heveshez, de máshol váltak a forradalmi események részeseivé, Budapesten, Kiskörén és Jászberényben.

A vitrinekben a rendszerváltás utáni rehabilitáció kitüntetései, elismerései kaptak helyet: Maczky Béla, Guba Dezső és Máté Lajos dokumentumai.

A kiállítás következő terme a budapesti utca hangulatába vezeti a látogatót. A fal nagyságú fotók egyik oldalon az öröm, a kezdet képei, a másik oldalon a pusztulást közvetíti az óriás tank látványa. A képek előtt gyermekét toló fiatal nő halad együtt a tüntetőkkel, másik oldalon egy pesti srác dob Molotov-koktélt a páncélkocsira. A monitoron ’56-os híradások, filmfelvételek láthatóak. A „kis Csepel” motor azt jelképezi, hogy e motortípusnak ebben az időben kezdődött el a sorozatgyártása.

A hevesi eseményeket bemutató terem egy hevesi irodát mutat be a forradalom napjaiban. Az iroda jelképezi, hogy ebben az épületben – mely akkor Tanácsházaként működött – is irodák voltak, ahol a betörő forradalmárok törtek-zúztak. A Rákosi- és Sztálin-kép a földre került, jelképezve, hogy ezeket mindenhol eltávolították. Az egyik bábu nemzetőr, melyet Maczky Béla nemzetőrparancsnok korabeli, eredeti ruhájába öltöztettünk. A nemzeti zászló szintén ereklye, Guba Lajos gépkocsivezetőé volt, aki a kocsijára tűzte a forradalmi napokban, amikor sűrűn vitt élelmiszert Hevesről a budapesti forradalmároknak. Az íróasztalon a forradalom napjainak folyóiratai hevernek.

Az események menete tablókon kísérhető nyomon,  négy szakaszban, melyek címei:  Heves a 20. század közepén, A szabadság napjai, a Megszállás és ellenállás, Megtorlás.

Heves az 1950-es években – mint járási székhely – központi funkciót látott el a térség települései között. Ebben az időben a beszolgáltatás rendszere egyre elviselhetetlenebb nyomást helyezett a gazdálkodókra. Az emberek kiszolgáltatottságban, félelemben és megalázottságban éltek. A helyi kultúrházban – mely az értelmiség találkozó helyének számított – megalakult egy olyan kör, ahol a változtatás szükségességéről, és annak módjáról tanácskoztak. Vezetője, Guba Dezső volt.

Hevesen a forradalmi események október 28-án kezdődtek. A követeléseket Guba Dezső vezetésével dolgozták ki. A főtéren megtartott nagygyűlésen elfogadták a pontokat, megválasztották a Heves új, forradalmi vezető testületének tagjait. Guba Dezső egy asztalra állva szólt a tömeghez.  A Forradalmi Munkástanács elnöke Guba Dezső lett. Október 28-án este a népharag megkereste a régi kommunista vezetőket, elégtételt akart. A tömeget Maczky Béla nemzetőrparancsnok, Guba Dezső, és G. Kovács László bűnügyi osztályvezető fékezte meg. November 4-e után az országos események hatására – mivel a szovjet hadsereg Heves megyét is megszállta – megkezdődött a nemzetőrség lefegyverzése. Decemberre csak a passzív ellenállás eszköze maradt. Több ezer ember vonult fel Heves utcáin az ún. békés tüntetésen tiltakozásul a forradalom eredményeinek eltiprása ellen. Tizenéves fiatalok plakátokat készítettek (másolatuk a falon látható), melyért később több havi büntetést kaptak.

A sokszoros túlerő felőrölte az ellenállást Budapesten és vidéken is. Megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. A hevesi vezető személyiségeket fokozatosan, decembertől kezdve börtönözték be. 1957. júniusában elkészült ellenük a vádirat.  Guba Dezső és 17 társa az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett. A másodfokú ítéletet a hírhedt vérbíró, Vida Ferenc tanácsa hozta meg, mellyel ketten életfogytiglani börtönt kaptak,  többen pedig 10-15 év börtönt. A börtönben töltött évek alatt készültek a vitrinben látható tárgyak: Guba Dezső levelei, Nagy Sándor tanító miniatűr szobrai, melyeket fogkefenyélből faragott, valamint Maczky Béla festményei, rajza és varrott textiltárgyai.

Dr. Besenyei Sándor a börtönben hunyt el, Márianosztrán. A többiek 1963-ban, az amnesztiával szabadultak.

Hogy miért érdekesek a hevesi események? Igaz, hogy fegyverek nem dördültek. Véráldozat nélkül, viszonylag békésen zajlottak az események. Ehhez képest Heves megyében a legsúlyosabb ítéletek a hevesiek perében születtek. A Bíróság nem az elkövetetett cselekményt értékelte, hanem a vádlott előéletét, azt, ha valaki osztályidegennek számított: kulák, értelmiségi, csendőr vagy földbirtokos volt, vagy ha már volt büntetve államellenes szervezkedésért.

Az elszenvedett börtönévek, a hozzátartozókat is érintő hátrányos megkülönböztetés mind áldozatnak tekintető.